Gyakori kérdések az allergiáról

Mikor érdemes allergiatesztet végezni?

Korunk egyik vezetõ betegsége az allergia. Egyre többen szenvednek a tünetek miatt, ami akár jelentõsen ronthat az életminõségünkön. Az allergia kialakulása kortól és nemtõl független, minden olyan esetben érdemes a vizsgálatot elvégezni, amikor felmerül a gyanú az elszenvedett tünetek alapján.

Mik az allergének?

Az allergének a környezetünkben elõforduló anyagok, melyek arra hajlamos emberekben allergiás reakciót okoznak.

Allergének bejutási útjai

• bõrfelszín
• légutak nyálkahártyáján, szájüreg, légcsõ,tüdõ
• gyomor, béltraktus

a, Bõrfelszínen keresztül

A bõrrel vagy nyálkahártyával való közvetlen kontaktus útján találkoznak a szervezettel és kontakt urtikáriát vagy kontakt ekcémát okoznak.

A kontaktallergiák 80%-ban olyan helyi elváltozások, amelyek arra a területre korlátozódnak, ahol az érintkezés megtörtént. Ezeknek a reakcióknak a legnagyobb része irritatív jellegû, ami nem allergiás hátteret feltételez. A 20%-ban allergiás eredetû esetekben az immunvédekezésnek van jelentõs szerepe, az ilyen érintkezés után az allergiás tünetek megjelenése akár napok, hetek múlva is lehetséges.
Vezetõ tünetei: a bõrpír (eritéma), a bõrkiütés és az ekcéma is, de kialakulhat vezikula is, ami berepedhet és a bõr sérülésén keresztül fertõzés is kialakulhat.

Legfõbb kiváltói lehetnek:

• a fémek,
• bõrkenõcsök, napvédõszerek
• illatosított kozmetikumok,
• vegyszerek, tisztítószerek,
• növények de még a rózsa tüskéje is kiválthat allergiát.

b, Légutak nyálkahártyáján, szájüreg, légcsõ, tüdõn át

Légúti (inhalatív) allergének belélegzéssel kerülnek a szervezetbe.

Tulajdonságuk, hogy nem csak légúti tüneteket hanem szem és bõrpanaszokat is okozhatnak.

• szezonális
  • pollenallergia
  • penészgomba-allergia
• egész évben fennálló (perenniális)
  • házipor-atka allergia
  • állatszõr- és tollallergia
  • penészgomba-allergia

A levegõbõl a szervezetbe kerülõ allergének, pollenek, légnemû anyagok a légúti nyálkahártya izgalmát váltják ki. Orrnyálkahártya duzzanattól kezdve hörghurut és tüdõasztma a vezetõ megbetegedés, amit okoznak. A tünetek egyéni érzékenység alapján elég széles skálán mozognak. Mindenkinek a szervezete ellenálló képessége mondja meg hol a határ. Szélsõséges esetben túlzott allergiás reakciók is kialakulhatnak.
Az allergén bejutása következtében a szervezet, védekezésbe kezd. Jelentõs mennyiségû Hisztamin szabadul fel, ennek eredménye, hogy az erek kitágulnak, megduzzadnak, ami életveszélyes állapothoz is vezethet.

Az allergiás eredetû nátha valamennyi formájáért az ún. I -es típusú túlérzékenységi reakció (azonnali típusú túlérzékenységi reakció,) felelõs.
A kölcsönhatások sorozatában döntõ, hogy az allergén hatására az immunrendszer az immunglobulinok E alosztályába tartozó (IgE) ellenanyagok sokaságát kezdi termelni. Az így képzõdött ellenanyagok a szervezet több sejttípusának a felszínéhez kötõdnek.
Antigén-hatásra az allergének az IgE molekulák sokaságával borított sejtekbõl különféle anyagokat szabadítanak fel, melyek közvetlen, vagy közvetett módon kialakítják az allergiás náthára jellemzõ tüneteket.
Az így felszabaduló anyagok az immunrendszer többi sejtjére is hatással vannak, ezáltal még nagyobb mértékû IgE ellenanyag termelõdést eredményeznek, ezzel okozva a túlérzékenységi reakciót és a nyálkahártya gyulladásának folytonosságát.

A leggyakoribb légúti allergia okozók:

• virágpor,
• házi por,
• penészgomba,
• állatszõr vagy bõrpikkely, toll,
• cement por,
• légszennyezõ anyagok
• vegyi anyagok (festékporok, mosószerek, gyógyszerek).

c, Gyomor, béltraktus útján

Ételallergének (nutritív allergének)

Az ételallergia rendszerint hasmenést, hasfájást és egyéb emésztõrendszeri tüneteket, mint has puffadás, kiütés.

Leggyakoribb ételallergiát kiváltók a liszt, tehéntej, tyúktojás, élelmiszer-adalékok.
Az ételallergia olyan tüneteket is képes kiváltani amirõl nem is gondolnánk, hogy ételallergia áll a háttérben.

Ilyen például:

• allergiás nátha, asztma,
• allergiás kötõhártya-gyulladás,
• csalánkiütés,
• atópiás dermatitisz
• idegrendszeri tüneteket is és anafilaxiás sokk- ot is képes elõidézni.

Felnõtteknél a leggyakoribb allergének: csonthéjasok, hal, kagyló.

Gyermekeknél: tej, tojás, mogyoró, liszt, szója és csonthéjasok.

A felhasznált adalékanyagok pontos kémiai elnevezéséhez kapcsolták az
ún. E számokat. Jelenleg 700-nál is több engedéllyel rendelkezõ adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban.
Az önmagukban élelmiszernek nem minõsülõ élelmiszer-adalékanyagok minden korosztályt ugyanúgy érintenek. Arra szolgálnak, hogy javítsák az ételek ízét és állagát, kinézetét fokozzák eltarthatóságát és eladhatóságát.

„A hatályos szabályozás szerint „adalékanyag minden olyan élelmiszerként önmagában nem fogyasztott és jellemzõ élelmiszer összetevõként nem alkalmazott anyag – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem -, amelyet az adott élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása és tárolása során technológiai célból szándékosan adnak az élelmiszerhez, melynek eredményeként önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevõjévé válik”. (Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-89/107 sz. elõírás)

A számozás az International Numbering System (INS)-t követi, amit a Codex Alimentarius bizottság állapít meg. Az INS adalékanyagoknak csak egy részét engedélyezte az EU.

Az adalékok felhasználása évek óta folyó vita tárgya. Sok adalékanyagról a laikusok úgy gondolják, hogy olyan betegségek kialakulásáért felelõsek, mint az allergia, a neurológiai betegségek, emésztési zavarok, rák, szívbetegség és arthritis, de ezeknek csupán töredékérõl bizonyosodott be ez az állítás, és jó részük már nem is található az élelmiszeradalékok között. Az utóbbi években felmerült a kérdés, hogy az élelmiszeradalékok egy része genetikailag módosított eredetû. Néhányuk nem felel meg vallási (például kóser, halal) vagy vegetáriánu elõírásoknak.”

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/E-számok

.

Egyéb allergia

Gyógyszer allergia

Amennyiben az allergén anyag belekerül a véráramba, az egész szervezetre kiterjedõ tünetek formájában jelenik meg .
Leginkább abban az esetben veszélyes, ha az allergiát okozó hatóanyag nagy dózisú vagy injekció által bevitt (parenterális) készítmény.

A gyógyszerszedés három hatást válthat ki a szervezetbõl. Elérhetjük vele a kívánt hatást, ami mellett megjelenhetnek a nem kívánt mellékhatások és éppen úgy az arra érzékenyeknél az allergiás reakciók i is kialakulhatnak.

Immunológiai reakció az, amely a valódi gyógyszerallergiás tüneteket váltja ki. Ez akkor következik be, ha az arra érzékeny személy már szedett olyan hatóanyagú gyógyszert, ami a kialakult tüneteket okozza. Gyakrabban vált ki allergiát a bõrön vagy nyálkahártyán, injekció formában adott hatóanyag.

Leggyakrabban allergiát okozó gyógyszerek:

• az antibiotikumok,
• láz- és fájdalomcsillapítók,
• nyugtatók,
• altatók
• vízhajtók,
• védõoltások.

A leggyakrabban helyi reakció bõrpirosodás, szövetek közötti oedema (duzzanat) jelentkezik.

További információk a gyógyszer allergiáról.

Állatméreg-allergia

Egy egészséges felnõtt, aki nem allergiás a méh-, darázscsípésre akár 100-150 csípést is kibír úgy, hogy ne alakuljon ki testi épséget befolyásoló tünet.

Aki viszont erre a méreganyagra érzékenyen reagál, allergiás annak akár egy csípés is az életébe kerülhet.

Amennyiben az égõ fájdalmas érzést és helyi duzzanatot meghaladó tünetek jelentkeznek akkor érdemes minél hamarabb az orvosi ügyeletre elmenni, hogy az esetleges késõbbi tünetek kialakulását megakadályozzuk!

Amennyiben már ért minket rovarcsípés és a helyi reakción túl, még ha nem is nagyon súlyos, de fokozottabb tünetek jelentkeztek nálunk, akkor el kell végezni a laboratóriumi vizsgálatot, amely a rovarméreg allergia igazolására szolgál.

Lehetõség van a rovarméreg allergia elleni, specifikus immunterápiára, amely jelentõs mértékben csökkenti a következõ csípés által elszenvedett tünetek kialakulását.

Napallergia

A fototoxikus hatás kiváltódása a fény és szenzitizáló anyag mennyiségétõl függ. Ez nem egy igazi allergia. Kiütés már megjelenhet az elsõ találkozás alkalmával, és a bõrelváltozás akár évekig is fennállhat.

Fotoszenzitizáló (fényérzékenységet okozó) anyagokkal mindennapi életünk során találkozunk.

Ezek megtalálhatóak:

• antibakteriális hatású szappanokban
• dezodorokban,
• mesterséges édesítõszerekben,
• szintetikus és természetes alapanyagú textíliákban,
• festékekben,
• gyógyszerek (antibiotikumok, altató-, nyugtató szerek, hormontartalmú készítmények).

A dermatitis solaris a napozást követõ fototoxikus reakció mindenkinél kialakulhat és napégéshez hasonlatos tünetek formájában jelenik meg. Legfõbb megjelenési területei a fénynek leginkább kitett területek, melyek az arc és karok.

Dermatitis solaris tünetei:

• vörös, éles határú, gyulladt területek,
• csalánkiütés,
• duzzanat, hólyagok is kialakulhatnak,
• a gyulladás lezajlása után maradandó tünetként barna pigmentáció jelentkezik.

A fotoallergiás hatás nem függ a bõrre ható fény mennyiségétõl.

Tünetei:

• napégéshez hasonló bõrelváltozások (a bõrpírtól a hólyagos kiütésekig változhat)
• égõ érzés a szemben,
• hólyagok,
• csalánkiütés viszketés, duzzanat (olyan helyeken is ahol a bõr nem érintkezik a napfénnyel)
• sebesedés, nedvedzés, hámlás.

Nincsen „hozzászokás”, azaz ha amikor ismételt fényhatásnak van kitéve az allergiás személy, akkor a tünetek fokozódnak.

Fotoallergiát okozhat:

• parfümök illóolajok hatóanyagai (szantálfa-olaj, bergamott-olaj)
• gyógyszerek, kenõcsök.

KERESZTALLERGIÁK

Keresztallergia esetén a szervezet a különbözõ eredetû, de hasonló szerkezetû allergéneket azonosként ismeri fel. Minél közelebbi két faj között a rokonság, annál jobban hasonlítanak különbözõ antigénjeik.

Például, ha valaki egyfajta fehérjére allergiás, az nagy valószínûséggel minden fehérjére allergiássá válik.

OAS avagy az orális allergia szindróma. A keresztallergia egyéb más típusú allergiával is párosulhat, mégpedig olyan formában, hogy a pollen megjelenése váltja ki vagy erõsíti fel az ételallergiás tüneteket. Ekkor a tünetek sokkal intenzívebben jelentkezhetnek, mint a pollen nélküli idõszakban. Ez a tünetegyüttes az ajak, nyelv, szájpadlás viszketésével és duzzanatával jár.

ÁLALLERGIA (PSZEUDO-ALLERGIA)

A magas hisztamin tartalmú élelmiszerek súlyos reakciót okozhatnak, ezeket gyakran tévesztik össze a valódi allergiás tünetekkel. A hatóanyag mennyisége jelentõsen befolyásolja a tünetek kialakulását és súlyosságát.

Fokozott veszéllyel jár, amennyiben a jelentõsebb mennyiségû hisztamin tartalmú ételek fogyasztásakor, hisztamin tartalmú gyógyszer bevétele válik szükségessé.

Milyen típusú gyógyszerben találunk hisztamint?

• fájdalomcsillapítók,
• izomlazítók,
• kemoterápiás szerek,
• vitamin B3,
• antibiotikumok,
• vérnyomáscsökkentõk,
• hashajtók,
• hormontabletták.

Mely ételek szabadítják fel a hisztamint?

• élelmiszer-adalékanyagok,
• vegyszerek,
• halféleségek,
• érett sajtok,
• tojásfehérje,
• alkoholok: vörösbor, sör, tojáslikõr, sörélesztõ
• húsfélék: kolbász, sonka, szalámi, sertéshús, füstölt hús,
• zöldségek, gyümölcsök: bab, borsó, lencse, savanyúság, spenót, szója,
• káposzta, paradicsom, ketchup, eper, papaya, ananász, avokádó, banán, mák, mogyoró
• csokoládé,
• fahéj.