Ambulanciák Prevenciós és Szűrő Központ

Telefonáljon most!

Hiteles-e genetikai laktózérzékenység vizsgálat?

Ehhez a bejegyzéshez egy minap történt eset adta az ötletet.

Ahhoz, hogy értsük a lényeget, több ezer évet kell visszamenni az időben. Az ősember genetikai állománya még úgy volt felépítve (az állatvilághoz hasonlóan), hogy a felnőtt egyed szervezete már nem vagy csak nagyon korlátozott mértékben képes lebontani a tejben található tejcukrot az úgynevezett laktózt.

Évezredekkel ezelőtt azonban az emberiség táplálkozási szokásai kettéváltak. A földművelő népek számára a rizs és gabona alapú táplálkozásnál a hús mellett a szója biztosította a szervezet számára szükséges fehérje és kalcium szükségletet. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek számára ugyanezt a célt a tej és a tejtermékek szolgálták. Ez utóbbi népcsoportnál egy genetikai mutáció történt, mely mutáció következtében a szervezet egy speciális enzimet a laktáz enzimet kezdte termelni amely pontosan azt a célt szolgálja, hogy a tejcukrot képes lebontani és emészthetővé tenni. Ennek az enzimnek a hiányát nevezzük laktóz- vagy tejcukor érzékenységnek.

Őseink életvitelének következtében manapság például a közép afrikai népek, az ázsiai eredetű amerikai indiánok közel 100%-ban laktózérzékenyek felnőtt korban, mert az ő szervezetükben nincs meg a már említett genetikai mutáció. Hazánkban a teljes lakosság közel 14%-a tejcukor érzékeny.

A genetikai okokra visszavezethető tejcukor érzékenység nem keverendő össze az úgynevezett szerzett laktózérzékenységgel, amely egy, a vékonybél (ahol a laktáz enzimet termelő sejtek találhatóak) valamely, elsősorban fertőzéses megbetegedésére utal. De előfordulhat például bizonyos antibiotikumok szedése kapcsán is.

Ami e bejegyzés apropója, hogy egy páciensünk vetette fel a minap, hogy 10 éven aluli gyermekek számára a genetikai laktózintolerancia vizsgálat “nem hiteles”, nem ad megbízható eredményt. Ez azonban így nem igaz: a genetikai vizsgálat eredménye minden életkorban hiteles. Az is igaz azonban, hogy a genetikai eredetű laktózintolerancia csak nagyon ritka esetben okoz 5 éves kor alatt tüneteket, a tünetek kialakulása jellemzően 5 éves életkorban kezdődik és fokozatosan romlik 10 éves életkorig.

Csecsemőknél nagyon ritkán előfordulhat ún. veleszületett laktázelégtelenség vagy a koraszülötteknél az ún. koraszülöttek fiziológiás laktáz elégtelensége. Az előbbi ha nem ismerik fel időben akkor egy nagyon súlyos betegség lehet, az utóbbi bizonyos idő elteltével magától megszűnik. Más esetben ebben az életkorban a laktózintolerancia szekunder jellegű, tehát valamely más betegség hatására csökken a laktáz termelő képesség. Ez esetekben az elsődleges betegség kezelésével a laktózérzékenység is megszűnik. Sokszor előfordul azonban, hogy a tüneteket a tejfehérje allergia okozza, ugyanis a két betegség tünetei nagyon hasonlítanak egymásra.

A genetikai vizsgálat, mely nagyon egyszerűen egy szájnyálkahártya mintavételből pár nap alatt elvégezhető, eredménye tehát minden életkorban hiteles, de elsősorban 10 éves életkor feletti laktózérzékenység gyanú esetén javasolt, mert segít megállapítani, hogy maradandó laktózérzékenységgel vagy szekunder jellegű megbetegedéssel van-e dolgunk.