Mit jelent és hogyan zajlik a nőgyógyászati rákszűrés
Minden nőnek ajánlott részt vennie nőgyógyászati rákszűrésen a szexuális élet megkezdésekor, illetve azt követően évente. Ennél gyakrabban akkor ajánlott szűrésen részt venni, ha a korábbi nőgyógyászati rákszűrés eredménye kóros volt, korábban igazolt rákmegelőző állapot állt fenn, vagy a családban egyenes ági felmenők között előfordult nőgyógyászati rákos megbetegedés.
A nőgyógyászati rákszűrésnek, mint komplex vizsgálatnak az a lényege, hogy panaszmentes hölgyeknél felismerhetővé váljanak olyan elváltozásokat, melyek a rákmegelőző állapotra utalva kockázatot jelenthetnek. Ebből az következik, hogy a sikeres rákszűrésnek alapfeltétele, hogy panaszmentes időszakban kerüljön rá sor, azaz vérezgetés, folyás vagy alhasi fájdalom esetén nem végezhető el. Ha Ön észlel magán ilyen tüneteket, akkor először ezeket a gondokat kell orvosolni.
Érdemes a mintavételt a menstruációs ciklus középideje körül, azaz a menstruáció utáni 10.-23. nap valamelyikén elvégeztetni, mert a menstruációt megelőző, illetve követő 3-4 napon előfordulhatnak a mintában olyan, a méh üregéből származó sejtek, amelyek megzavarják, a vizsgálat eredményét. Mindenfajta nőgyógyászati vizsgálatra, így a rákszűrésre is kiürített hólyaggal célszerű érkezni, mert ez könnyebbé, így megbízhatóbbá teszi a tapintásos vizsgálatot.
Maga a komplex nőgyógyászati szűrés négy lényeges elemből áll
1. lépés
A szakorvos úgynevezett bimanuális (kétkezi) vizsgálatot végez, azaz áttapintja a kismedencét, a méhet és a petefészkeket. Ilyenkor a méh nagyságát és helyzetét, illetve a két petevezeték és petefészek nagyságát ellenőrzi, méretbeli eltéréseket keresve. E vizsgálat során derül ki, ha valakinek például előre vagy hátrahajló a méhe.
2. lépés
A vizsgálat második elemeként, a kolposzkópnak nevezett nagyítóval megtekinti az orvos a méhszáj felszínét, ellenőrzi a méhszájat borító hám épségét. Erre azért van szükség, mert vannak olyan méhnyakrákot megelőző állapotok, amelyeknél a citológiai lelet ugyan negatív, ám a hámeltérést a kolposzkóppal már látni lehet. Ennél a vizsgálati lépésnél gyakran találnak méhszájsebet a nőgyógyászok, mely további kezelésről az orvos dönt, különös tekintettel arra , ha krónikus folyás vagy gyakran visszatérő fertőzések társulnak hozzá.
3. lépés
A vizsgálat harmadik eleme a citológiai mintavétel: speciális kefével/kefékkel a nyakcsatornából mintát vesznek, majd a kenetet citológiai laborba küldik. A laboratóriumi lelet eredménye a Papanicolau-féle beosztás szerint P2-től P5-ig terjedhet. (Régen P1-es eredményt is adtak, de ezt már ritkán használják.)
Mit jelentenek az egyes P értékek?
- Előfordulhat, hogy leletünkön P0-ás jelzést találunk, ez azt jelenti, hogy valamilyen technikai hiba miatt egyáltalán nem tudták elvégezni a vizsgálatot. Ebben az esetben 3 hónap múlva ismételhető meg a mintavétel.
- A P2-es lelet negatív, itt nincs teendő.
- A P3-as leletnél még nincs rosszindulatú elváltozásra utaló gyanú, de már találtak a mintában olyan sejteket, melyek normál esetben nem szoktak ott lenni. Ilyenkor pár hónappal később megismétlik a vizsgálatot, s ha ismét P3-as az eredmény, akkor elvégzik az úgynevezett konizációt (kúpkimetszés vagy kúpbiopszia), azaz a szövettani tisztázást. Ha az ismételt vizsgálatnak P2-es az eredménye, akkor 3 hónap múlva újfent mintát vesznek, s ha annak is P2-es az eredménye, akkor fellélegezhetünk. Így két P2-es lelet annulálja az eredeti P3-ast.
- A P4-es vizsgálati eredmény azt jelenti, hogy a mintában rákra gyanús sejteket találtak.
- A P5-ös eredménynél egyértelműen ráksejteket diagnosztizáltak.
Utolsó két esetben azonnal elvégzik a konizációt, ami egzakt szövettani eredményt biztosít.
A citológiai vizsgálat során találhatnak gomba -, trichomonas –, esetleg bakteriális fertőzést, illetve a minta felvetheti a Chlamydia és HPV (humán papillomavírus) fertőzés gyanúját, mely esetekben a nőgyógyász szakorvos megindítja a terápiát, illetve elmondja a szükséges tennivalókat.
A citológiai vizsgálat eredménye az esetek többségében 2-3 hét alatt készül el.
4. lépés
A komplex nőgyógyászati vizsgálat negyedik, befejező eleme, az emlők tapintásos vizsgálata, mely az emlőrák szűrésének része. Ha az orvos valami szokatlant észlel, akkor emlő ultrahang vizsgálatra küldi a beteget. Bár a nőgyógyászati rákszűrésnek nem része, ám 40 éves kor felett célszerű (általában kétévente) mammográfiai vizsgálatra jelentkezni.
A komplex nőgyógyászati rákszűrés ára 17.000,- Ft, amely tartalmazza a citológiai vizsgálat laborköltségét is.